Energetikai előírások biomassza-tüzelésnél
2022. júliustól léptek hatályba az új lakóépületek használatbavételére vonatkozó energetikai előírások, melyek szerint a 300m2-nél nem nagyobb lakóingatlanok esetében az épületek energiaszükségletét legalább 25%-os arányban megújuló energiaforrásból kell biztosítani. Sorozatunkban bemutatjuk a biomassza-tüzelőanyag lakossági felhasználásában rejlő lehetőségeket.
Az 1. részben megtudtuk, mi a biomassza. Azzal azonban, hogy feltöltöttük a tárolónkat a megfelelő minőségű biomassza tüzelőanyaggal, még nem feleltünk meg az új energetikai szabályoknak.
Szükségünk lesz egy speciális tüzelőberendezésre is, amely a helyiség légterétől függetlenül üzemel, vagyis az égéshez szükséges levegőt nem abból a helyiségből veszi el, ahol a berendezés található.
Továbbá az épületben hőhíd-mentes szerkezeteket és légtömör beépítést kell megvalósítanunk.
Mit is jelent ez pontosabban?
Az új rendszer leírja, hogy az épület szerkezete – a falak, a födém, a tető, az ablakok, az ajtók – mennyi hőt engedhetnek át. Talán nem is olyan nagy túlzás úgy fogalmazni, hogy a szakemberek szinte patikamérlegen számolják ki bonyolult számításokkal, hogy mely anyagok, technológiák és műszaki megoldások kombinációjával érhető el a használatbavételhez szükséges hő- és légtechnikai állapot.
Ezek után nagyon nem mindegy, hogy milyen megoldást választunk a füstgáz elvezetésére, hiszen a kéménynek biztosítani kell a légtömör és hőhídmentes utat az egész épületen keresztül, a pincétől a falakon és a födémen át a tetőáttörésig. Ezeknek a szigorú szabályoknak több Schiedel kémény is megfelel, ezekből szemezgetünk majd a következő bejegyzésben.
